Ich bin ein Berliner

Sokan biztos azt hiszik, hogy Berlin felszabaditott, feloldodtam a berlini kulturalis es szocialis eletben blognyomot nem hagyva mogottem...errol szo sincs!!! Sot! Munka es Gyakorlat toltik ki az eletem, amit a firenzei kiruccanas es az otthon toltott 1,5 nap celok es motivaciok tekinteteben nagyban atszinezett.


Gondoltam irok egy bovebb beszamolot a firenzei utrol: szoval 27-en penteken indultunk Bp-rol valamikor delelott es keso este ertunk Firenzebe. 2 kocsival mentunk 10-en, amibol 7-en futottunk is. A csapat nagyjat a Sashegyi Gepardok (a TF palyarol kiindulva szoktuk edzeni Szabo Gabor vezetesevel) tettek ki. A gepik nemcsak, hogy kivalo futok, de nagyon jo kis csapat is sok mokaval es eletigenlessel:-). En allitom, hogy a gepardoknak van humoruk!:-) Minel delebbre utaztunk, annal melegebb lett. A celvarosban tiszta tavasz volt, ami nagyon ol esett mindenkinek (nekem meg plane, mert Berlinben mar oktober eleje ota szurke es hideg az idojaras). Meg pentek este elmentunk a varosba setalni egy uveg bor tarsasagaban. A dom mellett el is fogyaszottuk. Masnapunk varosnezesbol es piacozasbol allt. A versenykozpontot (a rajtszamok es a startcsomag atvetele miatt) elegge nehezem talatuk meg. Nem mindegyik olasz beszelt angolul, aki meg igen nem volt pontosan tajekoztatva arrol, hogyha egy futo a varosba erkezik, hova menjen es hol van az a helyszin, ahol a nevezeset intezni tudja:-) Intuitiv modon mas, sportoltozekben levo futokat kovettunk, de eloszor nem azokat, akik a nevezes helyszinere mentek, igy volt egy kis plusz nem szanekos varosnezes is. Nehezen de megtalatuk a verseny kozpontot, igy mindenki elengedhette azt a nyugos hangulatot es frusztraciot, amit felhalmoztunk. Aznap "koran" lefekudtunk, a masnapi verseny miatt.

A Futasrol:
A célom az volt, először, hogy 3 óra és 3 ó 15 p között legyen, de edzőtársaim felvilágosítottak arról, hogy tudok én 3 óra alatt is...Így félretéve az önbizalomhiányomat elfogadtam a javaslatokat az új cél megtételére. Ezek után a cél 3 óra alatti idő volt.
Okosan 4p10mp-es km-eket akartam futni. Sajnos nagyon jól érezetm magam, nagyon sok erőt érezetm magamban és nagyon motorizáltak a szurkolók is! Pierre-t (gepard tars) félmaratonig fokozatosan sikerült utolérnem, majd kicsit futottunk is együtt, ugyanakkor valahogy gyorsabban jól esett a futás és elmenetem tőle. 29 km-nél egymásra csatlakoztunk egy olasz férfi futóval, majd csatlakozott hozzánk egy lány is. Mindketten nagyon nyomták, én meg nem ismertem fel, hogy talán nem kéne velük tartanom...35 km után teljesen kidőltem, addig meg nagyon jól ment. Ja, klasszikus maratonos butaság. 35-42 km-ig 4:45-ös km-eket sikerült menni a combom teljesen kész volt. Pierre valahol 35 után beért és adott egy jó tanácsot, aminek szövegére pontosan nem emlékszem, de valami olyasmi volt, hogy álljak talpra...(ő majd biztosan kijavít). Sajnos nem sikerült talpra állnom, pedig bíztam benne...
Jarni par napig elegge megterhelo volt, a lepcsokon meg szinte lehetetlenseg volt lejutnom...oldalazva azert sikerult.
Nehezunkre esett hazajonni.
A maraton negativ utohatasainak ellenére nagyon jó volt az egész. Fantasztikus szurkolással és egy szuper jó kis társasággal éltük át ezt a pár napot!
Mindenkinek csak ajánlani tudom az ehhez hasonló megmozdulásokat!

Es egy par kep itt!